Légy' sportos, kiegyensúlyozott, aktív a várandósság előtt, alatt és után!

Kókuszolaj, kókuszzsír -egészséges alternatíva vagy káros "divat"

2017/06/26. - írta: SportosMami

Nagy port kavart egy héttel ezelőtt az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association) ajánlása, ( Étkezési zsírok  és Kardiovaszkuláris betegségek: Amerikai Szív Társaság Elnöki ajánlása)  melyben részletesen bemutatták az étkezési zsírokat és felhívták a figyelmet  a szívbarát életmódra. Ebben az ajánlásban külön kitértek a kókuszolajra is és lerántották egészséges mivoltáról a leplet.

Valószínű azért, mert az amerikaiak 72%-a hiszi, vagy hitte azt, hogy a kókuszolaj egészséges.

Amerikában is, akárcsak hazánkban, vezető haláloknak számítanak a szív és érrendszert érintő megbetegedések (szívroham, stroke), melyek összefüggésbe hozhatók a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal.

Szerettem volna utánajárni, hogy valójában mi is ez a kókuszolaj, vagy kókuszszír, miből áll és milyen hatással van a szervezetre. Mivel én nem vagyok a téma szakértője, ezért segítségül hívtam Borsos Beáta táplálkozási szakértőt, hogy tisztázza a helyzetet.

 

Král Éva /Sportosmami: Először is kérlek, hogy mesélj magadról

Borsos Beáta: Táplálkozástudományi szakértőként a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karán végeztem. A preventív, megelőző táplálkozás vagyis, hogy az egyes élelmiszerek milyen módon és mértékben segítik az egészségünk megőrzését vagy visszaszerzését, az étrend kiegészítők helyes használata és a testsúlykontroll a szívemhez legközelebb álló területek.

K.É. /Sportosmami: Mondd el kérlek, hogy mi is a kókuszzsír vagy kókuszolaj valójában és melyik a helyes kifejezés? Olaj vagy zsír?

B. B. :Mindkettő helyes megfogalmazás, de két eltérő anyagról van szó. Bár mindkét anyagot a kókuszból nyerik, összetételben és tulajdonságban igencsak eltérnek. A kókusz olajt az érett kókuszdió sajtolásából nyerik, az így nyert olaj igen stabil és így a magas hőfokon történő sütést is bírja. Ezzel szemben a kókusz vajat vagy zsírt, a kókuszdió húsának darálásával nyerik, így a zsírok mellett rostot is tartalmaz, ezért viszont nem alkalmas sütésre, mert könnyen megég.

coconut-oil-on-wooden-spoon-2090575_640.jpg

K. É./ Sportosmami: Fogyókúra és egészséges táplálkozás kapcsán gyakran találkozunk az egyszeresen és többszörösen telítetlen, illetve a telített zsírsavak fogalmával. Meg tudnád magyarázni, mit is jelentenek ezek a kifejezések?

B. B. : A zsírsavak, vagy egyszerűen csak zsírok, a kémiai vegyületek egy nagyon nagy csoportját alkotják. Ezek csoportosítása leginkább azok „telítettsége” alapján történik, vagyis, hogy a zsírsavak vázát alkotó szénatomok mennyire vannak telítve hidrogénnel. Ahol „hiányzik” a hidrogén ott kettős kötés van a szénatomok között. Ha egy ilyen kettős kötés van, akkor beszélhetünk az egyszeresen telítetlen zsírsavakról, ilyenben gazdag pl. az olíva olaj. Ha több, akkor a többszörösen telítetlen zsírsavakról, ezekben gazdagok a halolajok, repce vagy napraforgó olaj is. Ha nincs kettős kötés a szénláncban, vagyis teljesen telítettek a szénatomok, akkor beszélünk telített zsírokról, ilyenekben gazdagok az állati eredetű zsírok és trópusi olajok is, mint a pálma vagy a kókusz olaj is.

Elmondató, hogy minél telítetlenebb egy zsírsav annál cseppfolyósabb, ebből is következik, hogy az olajok inkább telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, míg a zsírok a telített zsírsavakat.

K. É.: Mi a különbség a jó és a rossz zsírok között?

B.B. : A telített zsírsavak, mint a disznózsír, egészségtelen vagy mondhatjuk „rossz” mert megemeli az LDL vagyis a „rossz” koleszterin szintjét, ami viszont növeli a szívbetegségek kockázatát.

A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok, mint az olivaolaj vagy a repce olaj, ezzel szemben csökkentik az LDL koleszterin szintjét, ÉS e mellett, növelik a HDL, vagyis a „jó” koleszterin szintjét, aminek védő hatása van a szervezetünkre.

A szóban forgó ajánlás is azt emeli ki, hogy ha lecseréljük a telített zsírok fogyasztását többszörösen telítetlen zsírokra, vagyis olajokra, akkor 30%-al csökkentjük a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának veszélyét, mint pl. a szívinfarktus vagy a stroke, ami igen kimagasló arány. Olyannyira, hogy a rendkívül hatékony koleszterincsökkentő gyógyszerek, a sztatinok hatásával ér fel!* Mindezek mellet, megfigyelték, hogy a telítetlen zsírokra való áttérés a halálozási arányt is érzékelhetően csökkentette.

Fontos azt is kiemelni, hogy az Amerikai Szív Társaság ajánlása nem kimondottan a kókusz olajat körbefogó tévhitet vizsgálta. Inkább a hosszú évek óta fennálló telített zsírsavak fogyasztására vonatkozó ajánlást erősítette meg; miszerint a telített zsírsavak az egészséges felnőttek esetében nem haladhatja meg a 10 energia százalékot.

Ez azt jelenti, hogy ha kiszámítanánk, hogy az egy nap alatt elfogyasztott ételek (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) mennyi kalóriát tartalmaznak, akkor ennek az értéknek csak maximum 10%-a származhat telített zsírokból. Nem szabad elfelejteni, hogy a zsíroknak nagyon magas a kalóriatartalma, ezért a 10 en% viszonylag kis mennyiségű zsírt takar.

Az évek óta hatályban lévő Magyar ajánlás is a telített zsírok a napi 7-10en% alatti bevitelét javasolja. Tehát a megfogalmazottak szakmai berkekben nem számítanak újdonságnak.

Mivel ezt egy hivatalosnak tekinthető szervezet mondta ki és hívta fel rá a figyelmet, így már hivatalosan is megdőlni látszik egy diéta- teória. Egy a sok közül.  

 

coconut-oil-2421885_640.jpg

K. É. Miért ajánlod vagy nem ajánlod a kókuszolaj fogyasztását?

B.B. Magáról a kókusz olajról tudni kell, hogy rendkívül magas a telített zsírsav tartalma, akár 82-90% is lehet és szinte semennyi esszenciális tápanyagot nem tartalmaz. Több telített zsírsavat tartalmaz, mint azonos mennyiségű vaj vagy akár a marhafaggyú. A kókusz olaj emeli az LDL vagyis a „rossz” koleszterin szintet, igaz nincs benne sem koleszterin sem nátrium.

E mellett egy nagyon friss, a hónap elején a European Journal of Clinical Nutrition–ban publikált tanulmány, a kókusz olaj laktató és elhízást gátló hatását sem tudta igazolni.

Kókuszolaj népszerűségének hátterében egy korábbi, igazoltan nem megfelelően kivitelezett, tanulmány állhat. Ez olyan, mint a gyerekkorunkban a spenót vastartalma volt – ott csak egy tizedes vessző elírása okozta az éveken át tartó spenót őrületet szegény óvodások legnagyobb bánatára.

A kókuszolaj helyett olyan növényi olajok fogyasztását ajánlom, amik nagy arányban tartalmaznak telítetlen zsírsavakat, mint pl. a repceolaj vagy az olíva olaj. A zsírban vagy olajban való sütést csak alkalomszerűen javaslom.

E mellett javaslom az esszenciális zsírsavak bevitelére való fokozottabb odafigyelést. Vagyis együnk tengeri halakat, mint a szardínia, makréla vagy a lazac. De ha valaki nem szereti a halat, akkor a lenmag és dió rendszeres fogyasztását.

 

*minden esetben érdeklődjön kezelőorvosánál

Nagyon szépen köszönöm Bea válaszait. Ha Beához lenne még kérdése a témával vagy más táplálkozási kérdéssel kapcsolatban, keresse fel Facebook oldalát.

Ha pedig sportos, fitness témával kapcsolatban lenne kérdése, akkor keresse fel a  Sportosmami weboldalamat  vagy Facebook oldalamat

 

Ha tetszett Önnek a cikk, kérem, ossza meg barátaival is! 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sportosmami.blog.hu/api/trackback/id/tr9312616117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.